Hír-portál.eu - Hírek Külföldről & Belföldről
Mikor térhet haza Kapu Tibor?

2025. június 25-én hazánk szempontjából történelmi misszió kezdődött: elindították az Axiom Space magánvállalat NASA-val és SpaceX-szel közös űrrepülését, az Ax-4-et. A legénység tagjai

  • Peggy Whitson veterán amerikai asztronauta, a küldetés parancsnoka;
  • az indiai Subhansu Sukla pilóta;
  • valamint a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski
  • és a magyar Kapu Tibor missziós szakértők.

Az Ax-4 révén Magyarország, Lengyelország és India egyaránt másodszorra küldhetett űrhajóst a világűrbe, sőt, a misszióval ezen nemzetek első alkalommal képviseltethetik magukat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Mindhárom ország több mint 40 év után először kapcsolódott be állami finanszírozású emberes űrrepülésbe.




12 fotó

Kapu Tibor Farkas Bertalan után a második magyar hivatásos, aki elérte a világűrt, ám összességében „csak” a harmadik magyar űrhajós. A budapesti születésű amerikai üzletember, Charles Simonyi (született: Simonyi Károly) űrturistaként 2007-ben és 2009-ben is megfordult a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, ahol kísérleteket is elvégzett.

Az Ax-4 csapatát szállító Crew Dragon bő egy nappal a start után dokkolt, Kapu Tiborék pedig magyar idő szerint június 26-án délután az ISS fedélzetére léphettek. A történelmi felbocsátásról, illetve a csatlakozásról a 24.hu élőben közvetített, fotókkal és videókkal teletűzdelt hírfolyamaink itt és itt olvashatók vissza.

Az eredetileg 14–21 naposra tervezett Ax-4 most a végéhez közeledik,

a legénység kapszulája a július 9-ét követő napokban, legkorábban 10-én válhat le.

A pontos ütemezésről a NASA és az Axiom Space előzetes tájékoztatást ad majd.

Milyen feladatokat látott, lát el a csapat, hogyan telnek az ISS-en a mindennapok, milyen üzeneteket fogalmazott meg a világűrben Kapu Tibor, miként járul hozzá a magyar szakember a hazai űrkutatáshoz, és hogyan zajlik majd a hazatérés? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A projektek közel fele magyar

Az Ax-4 fő feladata különféle tudományos és technológiai vizsgálatok elvégzése. A misszió részeként nagyjából 60 ilyen projektet vittek az űrbe, ezek kidolgozásában, megvalósításában 31 ország vesz részt – az Egyesült Államok, India, Lengyelország és Magyarország mellé többek között Szaúd-Arábia, Brazília, Nigéria és az Egyesült Arab Emírségek is bekapcsolódott.

Ahogy a küldetés neve is sejteti, a mostani az Axiom Space negyedik emberes űrrepülése – az első 2022-ben indult. Az eddigieket tekintve az Ax-4 a cég legtermékenyebb missziója, korábban egyetlen küldetéshez sem tartozott ennyire sokszínű és komplex technológiai-tudományos tevékenység.

Az űripari vállalat által irányított, de egyéb magáncégek, közintézmények, egyetemek, kutatóintézetek és más szervezetek részvételével zajló nemzetközi együttműködés globális jelentőségű. A fókusz ennek ellenére természetesen az amerikai, indiai, lengyel, illetve magyar tervezésű és vezetésű, valamint az Európai Űrügynökséghez (ESA) kötődő projekteken van.

Keringő laboratórium

A Nemzetközi Űrállomásra szokás keringő laboratóriumként is hivatkozni, nem véletlenül: az ISS a világűr egyedi környezetében teremt lehetőséget olyan kísérletek, vizsgálatok, tesztek elvégzésére, amelyek a Földön kivitelezhetetlenek. A projektek az űripar mellett többek között az orvostudomány, a klímakutatás és a mezőgazdaság számára is felbecsülhetetlen értékűek. Az odafent elért eredmények sok esetben az átlagemberek életére is kihatnak, idelent például a gyógyszerkísérleteket kamatoztathatjuk a gyakorlatban.

A legnagyobb egyértelműen a magyar portfólió, hazánk a HUNOR program részeként, a különféle partnerek révén 25 kísérletet juttathatott fel az ISS-re. Kapu Tibor az elmúlt mintegy két hetet az emberi mikrobiom űrbéli változásainak dokumentálásával, a sugárzás okozta DNS-károsodás javításának vizsgálatával, valamint a mikrogravitációban – köznapi nevén súlytalanságban – bekövetkezett kognitív és mozgáskoordinációs változások felmérésével töltötte. A teljesség igénye nélkül a további feladatai közé tartozik, tartozott

  • egy nanoszál alapú gyógyszer szemészeti alkalmazásának vizsgálata;
  • egy személyi dózismérő eszközzel végzett sugárterhelés- és környezetmonitorozás;
  • a növényi csírázás, mikrozöldség-termesztés és levélfejlődés kutatása;
  • a kardiovaszkuláris és az egyensúlyi rendszerek alkalmazkodási folyamatainak tanulmányozása;
  • az űrrepülés hatásainak felmérése 3D-nyomtatott anyagok mechanikai tulajdonságaira;
  • felsőlégköri zivatarjelenségek és elektromos aktivitás elemzése;
  • de ismeretterjesztő tevékenységet is folytatott, középiskolások és rádióamatőrök kérdéseire is felelt.

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos az ATV-nek azt nyilatkozta, a legénységből a magyar űrhajós kapta a legtöbb feladatot. Noha az ország most elsősorban Kapu Tiborra figyel, a háttérben komplex, többszereplős rendszer, százak együttműködése áll – a program 99 millió dolláros költségvetésének jelentős részét éppen a tudományos-technológiai hátország fejlesztésére fordították.

A csapat legutóbb július 8-án jelentkezett be élőben a nagyközönség előtt, ekkor a tagok részletesebben is beszámoltak eddigi munkájukról.

Magyar az űrben

Kapu Tibor már a felbocsátást követő percekben tudott magyarul üzenni: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen” – utalt Széchenyi István szavaira a Crew Dragon kapszulából. Később, úton az ISS-hez ismét bejelentkezett, ekkor többek között azt fogalmazta meg, mennyire különleges érzés volt a világűrből letekinteni Magyarországra.

Vallom, hogy a kis nemzetek tudnak a legnagyobbat álmodni

– emelte ki órákkal később, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén elmondott ünnepi beszédében. Néhány nappal ezt követően aztán Orbán Viktorral vett részt videóhíváson, ekkor azt is elárulta, Piros Aranyat és erős paprikát is felvihetett magával. Mint hozzátette: élőben sokkal gyönyörűbb az űrbéli látvány, mint a fotókon, videókon.

Július 1-én a magyar űrhajós Peggy Whitsonnal jelentkezett be az Axiom Space élő közvetítésében. Kapu Tibor ekkor elárulta, az ISS-hez vezető út sokkal jobb volt, mint amire számított, a kiképzés során elvégzett centrifugás edzések pedig utólag jóval megterhelőbbnek bizonyultak a tényleges induláshoz képest.



A dokkolás napját izgalmasnak írta le, a csatlakozást követően még szüleivel is beszélhetett. A bejelentkezéskor néhány magával hozott személyes tárgyat is bemutatott, ezek közé tartozik

  • egy kis magyar zászló;
  • egy, a családja birtokában lévő, a Himnusz különféle fordításait tartalmazó könyvecske;
  • valamint egy aranyozott, szintén családi ereklyének tekinthető kanál,
  • ezek mellett ugyanakkor egy Rubik-kockát
  • és egy Tévé Maci-figurát is elhozott a Földről.

Az élet az űrben egyébként nem egyszerű, a mikrogravitációs környezet a leghétköznapibb tevékenységeket is megnehezíti, és komoly terhelést jelent a szervezet számára, elgyengíti például az izmokat – éppen ezért az űrhajósok számára kiemelt jelentőségű a testmozgás. A fedélzetre csak jóváhagyott, sok esetben kifejezetten űrbéli használatra készített tárgyak és élelmiszerek vihetők fel.

A napi rutin része a pihenés és az egészségmegőrzési feladatok mellett a tudományos, technológiai projektek elvégzése, illetve az ISS karbantartása. A különleges környezethez való alkalmazkodás nem egyszerű, erre a magyar űrhajós is kitért a megérkezését követően, a Spaceinfo nevű sajtótájékoztató keretében.

„Busy, busy, busy, and I believe that rhymes with Tibi, Tibi, Tibi” – jellemezte július 8-i élő közvetítésükben Kapu Tibor az elmúlt napokat, utalva elfoglaltságukra.

Mint hozzátette, büszkék rá, hogy a HUNOR részeként új szereplőket is elhozhattak az űrszektorba.

Elárulta azt is, hogy a doziméterekkel zajló munkát különösen élvezi – a magyar fejlesztésű Pille sugárzásmérők először Farkas Bertalannal jutottak el az űrbe, a szovjet Szaljut–6-ra, és immár a megbízható eszközök sokadik generációja teljesít fent szolgálatot. Kapu Tibor számára az egyik legnagyobb meglepetés az volt, hogy az általa gondozott retek és gabona a vártnál gyorsabban fejlődik, és már a paprika is alakulóban van.

Mikor térhetnek haza?

Mint fentebb írtuk, az Ax-4 időtartamát 14–21 naposra tervezték. A legénység ugyanazon, Grace nevű Dragon űrhajóval fog visszatérni a Földre, a leválás a hivatalos céldátum alapján magyar idő szerint július 10-én 14:00 óra körül történik meg, csakhogy semmi sincs kőbe vésve.

A kidokkolás pontos időpontját, amelyet több tényező is befolyásol, a NASA fogja meghatározni, az engedélyezést az űrhivatal jóval előre bejelenti.

Könnyen elképzelhető, hogy a misszió jóval túlnyúlik majd a minimális 14 napon, Ferencz Orsolya szerint a kísérletekkel jól tartalékoltak erre az esetre.

A pontos visszatérést egyebek mellett az ISS időbeosztásának és a meteorológiai körülményeknek a függvénye, amennyiben azonban megtörténik a leválás, az űrhajóra ismét hosszú, néhány órás út várhat. A kapszula előreláthatóan a kaliforniai Los Angeles vagy San Diego közelében, a Csendes-óceánban fog landolni, a begyűjtés a SpaceX MV Shannon hajójának feladata lesz. A műveletről előreláthatóan lapunk ezúttal is élőben közvetít majd.




8 fotó

Kapu Tibor útja kétség kívül fontos mérföldkő a magyar űrkutatásban, űriparban, sok szakértő abban bízik, hogy az Ax-4 tapasztalatai óriási lendületet adnak majd a hazai szektornak. Ferencz Orsolya szerint a kormány döntése, hogy folytatják-e a programot, a befektetést, a tudás viszont adott, Kapu Tibor, illetve tartalékosa, Cserényi Gyula személyében ráadásul most két frissen kiképzett űrhajósunk is van.

Mint hozzátette, csak a HUNOR első körére annyi pályázat érkezett be a kutatóktól, hogy az ötletekből három missziót is meg tudtak volna tölteni. Ferencz Orsolya úgy fogalmazott: a tudomány a fejlett világban alapvetően megszolgálta a befektetéseket.

Korábbi cikkeink a témában:

  • Kapu Tibor ukulelén játszik egy zenekarban, eddig álnéven és maszkban lépett fel;
  • Bejelentkezett Kapu Tibor tartalékosa: ez lesz a feladata;
  • Orbán: Együtt a csillagokba – és tovább!;
  • Asztrofotókon is látható Kapu Tibor missziója.

The post Mikor térhet haza Kapu Tibor? first appeared on 24.hu.

Leave a Reply